what are you looking for?

Szeretnék leülni a fűbe, kettesben maradni magammal és ezzel a maga-sem-tudja-még koraőszi napsütéssel. Én sem tudom meg ő sem, jó társaság lennénk. Tele vagyok kérdőjelekkel, csak azt nem tudom, mire vonatkoznak. Na nem baj, itt van nekem a neuroanatómia.

U.i.: Amúgy én nem akarok karriert. Az baj?

nem szeret lemenni a hegyről

(v.ö. Mt 17, 1-9 pl. itt)

Le kell jönnöd mostmár. Tudom, nem szeretnél. Olyan vagy, mint a Tanítványok: "Uram, jó nekünk itt lenni!", ezt mondták ők is. Persze, hogy jó. Itt van az Isten, itt vannak veled, akiket szeretsz, itt érzed úgy, hogy igazán élsz. Természetes, hiszen itt van az élet forrása. De ezen a hegyen nem lehet sátrat verni. Aki itt sátrat ver, az önző. Aki pedig önző, az nem lehet ott a hegyen. Ezért kell lejönnöd most még. Eljön majd annak is az ideje, amikor sátor nélkül is maradhatsz, de az nem most van. Ha az az idő eljön, akkor többé nem is mehetsz majd le. De most, most még menned kell, neked és mindannyiótoknak.

Mégis mit gondoltál? Hogy megtarthatod a fényt? Ugyan hogy lehet a fényt megtartani? Mit tehetsz vele, mibe zárhatod, hová rejtheted? A fényt nem lehet megtartani. Tovább kell ragyogni ahhoz, hogy ne vesszen el. Megerősödhetsz, feltöltődhetsz benne, átveheted a ragyogását, de csak azért, hogy annál nagyobb erővel sugározd tovább. Ezt nem lehet másképp.

Még mindig nincs kedved menni, ugye? Félsz? Pedig hányszor hallottad: "Én veletek vagyok minden nap a világ végéig!". Nem csak a hegyen. Akkor is, amikor lemész onnan, és odalent is. Te csak vidd a fényt, mással ne törődj. Bízzál. És persze majd gyere vissza. Visszajöhetsz bármikor. De nem maradhatsz itt.

(Azt mondták nekem, hogy nem szeretek lemenni a hegyről. És így igaz. Sőt, e mellé még ott vannak annak a hátulütői, ha valaki nyugodt, jó családból származik, a szülei szeretik , a tanárai szerették, jó tanuló volt... Egyszóval biztonságban nőtt fel, szinte már elkényeztetve, és emellett pluszban még érzékeny lelke is van. De aztán azt is mondták, hogy a Bibliában a leggyakoribb mondat - talán meglepő módon - ez: "Ne féljetek!". Azt pedig a Star Wars óta mindenki tudja, hogy "a félelem dühöt szül, a düh gyűlöletet, a gyűlölet kínt és szenvedést". Szóval, ha nem félnék, minden könnyebb lenne. Még van egy hetem az egyetemig. Az egy hét arra, hogy önként lekászálódjam a hegyről, mielőtt eljön a szeptember 12., és magamtól lepotyogok.

Amúgy, már kezdem szokni a gondolatot. Tovább kell adni a fényt, ami eddig rám ragyogott. Itt lesznek a narancsok velem, csak könnyebb lesz idén, mint tavaly volt.)