getting down to business :)

Először is azzal kezdeném, hogy már kettő boldog napja levizsgáztam!! Juhúú :)

Másodszor, megfigyeltem magamon, hogy a levizsgázással kezdődő szünet nálam mindig azzal az érzéssel párosul, hogy milyen jó, végre van időm élni az életemet, mondhatni a "fontosabb" dolgokra. Kör-Táncot szervezni, KELET-re vetélkedőt és imákat összerakni, a narancsoknak csoporthétvégét szervezni, varrni, főzni, sütni, találkozni olyanokkal, akikkel régen sikerült már és így tovább. És ilyenkor mindig van egy kis furcsa utánérzés, hogy akkor most hogy is van ez, mi is az én dolgom ebben a világban igazából...? Na de mindegy, ameddig ezt kitalálom, addig inkább munkára fel! :)

(Még gyakorolnom kell ezt a blogírást, elnézést. Azért egy év hosszú idő, hiába az előtte levő öt, vagy hány év tapasztalat, mégis meglátszik, hogy kiestem belőle. De rajta vagyok, hogy "visszarázzam magam", addigis elnézést kérek az ügyetlenkedésért. Meg egyébként, még csak most vizsgáztam le, ez még nagyon az eleje ilyenkor, még keresem a helyemet az "új életben", ami ilyenkor kezdődik.)

U.i.: Nagy nehezen sikerült összeraknom a téli hátteremet újra (alig találtam meg, hogy hogy szoktam ezt összehozni), úgyhogy ha már kint nem az, legalább itt havassá varázsoltam a tájat :)

újra

A hiányokat nem lehet megszüntetni, mert mégis hogyan lehetne megszüntetni valamit, ami nincs. Csak egy lehetőség van: be kell tölteni valami mással.

Csak gondoltam szólok magamnak, mert az néha nem árt.

Egyébként pedig jó lenne újra írni, azt hiszem, hiányzik. Meglátjuk, hogy fog sikerülni...