Ezúttal tényleg jogosan a mikrobiológiára kenve a dolgokat nem sikerült idekeverednem az utóbbi időben, hogy örömmel, szeretettel. áldásokkal teli új évet kívánjak minden kedves idetévedőmnek. De talán nem késtem még el teljesen, még azért van bőven hátra az évből, amire mindenki számára boldogságot kívánhatok! :)
Ezt a számot szeretném adni hozzá, mert ennél nagyobb dolog szerintem nem lehet az ember (földi) életében. És egyben a szilveszter emlékére, mert még mindig annyira csoda, hogy ők vannak nekem. (A videóban a legeslegkedvencebb részeim: 1:46-nál és 2:42-nél, de amúgy majdnem mindegyik :)
U.i.: Amúgy most írtam egy jó hosszú bejegyzést az igaz szerelemről, de annyira nem tudom eldönteni, hogy elküldjem-e... Néha úgy érzem, hogy van benne igazság, néha meg azt, hogy üres duma, aminek semmi értelme. Gondolom azt fogjátok mondani, hogy küldjem el, de azért ezt csak muszáj ide írnom.
U.i.2: A két szám, ami bennem van, persze nyilván mindkettőből kinőttem volna már, még szerencse, hogy a Walt Disney-ből nem lehet kinőni. Ez az egyik, tudom-tudom, fenn lehet akadni az előadón, de ne tegyétek, kár lenne. Megéri végignézni. És ez a másik (dalszöveg a leírásban, ha kellene valakinek)... Eléggé érzékelhetően egy téma köré csoportosulnak, azt hiszem. (Pedig hányszor hittem már, hogy ezeken a kérdéseken túl vagyok. Hát, úgy tűnik, mégsem.)
Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy az életünk olyan, mint egy spirál, ami mindig egyre följebb megy. És persze mindig változik, de valamilyen szinten mégiscsak körbe megy, azért újra és újra ugyanazok a dolgok jönnek elő, csak máshogy...
VálaszTörlésÉs a szerelem-es bejegyzést oszd meg, ha gondolod...:)
Ez mennyire jó, nagyon tetszik! Van benne valami... (jó esetben feljebb megy...:)
VálaszTörlésOks, szerintem holnap megosztom :)
Nos, ami azt illeti, ha megkérdeznék tőlem, ki vagyok, nem tudom, mit mondanék. Milyen ember vagyok? Persze, el tudom mondani, mivel foglalkozom jelenleg, miket szeretek csinálni, de nem tudnám pontosan és olyan jól definiálni magam. Mert valamikor olyan csendes vagyok, máskor meg sokat beszélek. Egyszer komoly vagyok, máskor meg egy dilibogyó. Úgyhogy nem tudom, mit mondanék, ha egyszer megkérdeznék tőlem, ki vagyok én. Hát jó, végülis én vagyok én, vagy mi :)
VálaszTörlésSzóval az lett volna a lényege ennek a monológnak, hogy teljesen megértelek - ja, Mircsi, amúgy tök jó, amit írtál, ha már itt tartunk :) -, viszont most már nem aggódom annyira emiatt (azt hiszem), csak teszem a dolgomat, aztán majd kiderül. Vagy rájövök egyszer.
Ez egy tök jó hozzáállás :) Hát igen, aggódással még soha senki nem oldott meg semmit... Én is megtanulhatnám lassan.
TörlésNe aggódj emiatt, nekem is csak sokára sikerült :) (Igen, ne aggódj az aggódás miatt :D )
Törlés